2012. június 10., vasárnap

Magdika egyre kevesebb időt tölthetett játékkal, ott volt neki a kisöccse meg aztán az iskola.Nagymamájának is sokat segített, ők vitték a háztartás dolgait. Anya már régen visszament dolgozni a hőn szeretett számai közé , egy bankban dolgozott.Apa továbbra is kimaradozott.Történt egy pénteken, hogy késő éjszaka sem jött meg .Anya már nem is tudta hol keresni, minden létező ismerőst megkérdezett, még csak a SZOT iroda büfésnőjét is , aki köztudottan apa szeretője volt, nem tud-e róla valamit??De senki nem tudta.Aztán egyszer úgy éjféltájban jött atelefon, hogy előzetes letartóztatásban van, azért nem jöhetet t haza.Anya izgatottan érdeklődött, hogy mégis mi történt.Azt közölték vele a rendőrök, hogy baleset történt, de semmi közelebbit nem mondtak.Később kiderült, hogy apa részegen vezetett egy buliból egy másik buliba menet, amikor is egy motorossal ütköztek. A gyerek ,a ki amotor hátsó ülésén ült, olyan szerencsétlenül repült le, hogy egy járdaszegélybe ütötte afejét, és azonnal meghalt.Magdi bár még csak 13 volt , tudta, hogy ez az életük sorsfordító eseménye lesz. Semmi nem lesz már olyan, mint eddig.Az előzetesből apa még hazakerült ugyan , de ez nem tette könnyebbé az életet.Hiszen a sértett családja éjszakai telefonálgatásokkal zaklatták acsaládot, ha apa felvette csak annyit ordítottak a vonalba, hogy” te még élsz , te gyilkos”???Ez így ment hónapokon át, hogy már mindenki az ítéletre várt, mert ez a háziőrizet rosszabb volt mindennél.Aztán az is elérkezett és apa bevonult a fiatalkorúak börtönébe, ez is csak ugy sikerült, hogy a párt segítette, mivel ebben a börtönben kedvezőbbek voltak a körülmények.Anya persze összeomlott, apa meg , talán kicsit örült is , hogy legalább a zaklatásoknak vége.Csak ritkán jártak apát látogatni, mivel sokba is került meg nagyon magalázó és fájdalmas is volt minden találkozás.Magdi már 14 volt, nemrég kapott személyi igazolványt, de sosem gondolta, hogy a börtönben fogja először használni.A motozás a rácsok nyikorgása és az egész börtön légkör ijesztő és rideg volt.Mégis jó volt látni apát, bár amint a szabályzat előírta a „foglyokkal való testi érintkezés szigorúan tilos”, így nem lehetett megölelni sem, ami még sokkal rosszabb volt mindennél.Így telt el másfél év, aztán apa amnesztiát kapott, és szabadult.De sosem lett már olyan, mint régen. Megöregedett és megkeseredett a benn töltött idő alatt, pedig még fiatalembernek számított.Alig volt 40éves.Bár a párt megboc sájtotta a börtönéveket és felelős állást is biztosított neki, ő nem tudott magának megbocsájtani.Egy fagyos januári napon amikor Magdika hazaért az iskolából, anya otthon volt, ami nem volt jellemző.És amikor a rendőröket is meglátta, tudta, nagy a baj.A helyszíni szemlét már lefolytatták, apára a garázsban találtak rá feje hátranyatlott és homlokán egy lyuk tátongott.Saját engedéllyel tartott pisztolyával lőtte le magát.A világ megfordult , és a föld egy kissé megingott a tengelye körül, semmi nem tűnt valóságosnak a kislány szemében, mintha csak egy színdarab játszódnék le , amiben ő csak néző.De sajnos a valóság volt, amit látott és hallott.A temetést a vállalat intézte, minden nagyon gyorsan zajlott le. Alig telt el három nap és egyedül maradtak, az élet folytatódott , látszólag.Magdi sokszor csak késztetést érzett , hogy hátraforduljon és ott lesz apa, átöleli és megcsiklandozza , elbolondozik vele , ahogy szokta, már amikor azt a kis időt otthon töltötte velük.Kisöccse még semmit sem tudott a dologról anya úgy gondolta, jobb ha nem szólnak neki, és rokonoknál helyezik el.Annál nagyobb volt a megrákódtatás, amikor az iskolában valaki az arcába kiáltotta: hát te nem is tudod , apád öngyilkos lett!!Sok –sok év múlva is lidérces álomként élte meg ezt apercet.Magdi már középiskolába járt , de nem bírt atanulásra összpontosítani, egy iskolatársa volt , aki hangosan felolvasta neki a tananyagot és hallás után próbált felkészülni az órákra.Katalin doktornő, mert hogy az lett az egykori iskolatársból sosem tudta meg mennyit köszönhetett neki Magdika, mert a tanulás mellett családtagként is kezelték és lelket öntöttek belé.Az anyjával egy rövid ideig közelebbi kapcsolatba kerültek, amikor véletlenül éjszakánként a konyhában összeütköztek, amikor egyikük sem tudott aludni.De ez nagyon rövid ideig tartott.A kislány egyedül ,maradt a gyászával, iskola után mindennap kivillamosott a temetőbe, hogy a sír melletti padon üldögélve kiöntse lelkét apjának.Nagyon hosszú idő kellett eltelnie mire érezte nem kell már kimennie a temetőbe hogy apját maga mellett érezze.Mire rájött, aki igazán közel áll a szívünkhöz , az mindig velünk marad.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése