Aztán újra nehéz hónapok következtek, Magdi anyjára sorozatos korrekciós műtétek vártak. Állandó felügyeletet követelt az ellátása,a mit nehéz türelmetlen természete még nehezebbé tett.Aztán meg a gyerekkori anya-lánya kapcsolatot sem lehetett már bepótolni, felnőttként nem volt könnyű engedelmeskedni és irányítani is. Bár nem volt még idős, a szó szoros értelmében, de a 60év , az mégis hatvan év.Mostanában kapja rajta magát csak Magdi mennyi mindenben volt igaza az anyjának.El kell érni egy bizonyos kort , hogy a dolgokat másként lássuk. A fiúk már lassan kezdtek felnőttekké válni.egyre kevesebb időt töltöttek otthon, Ádám már leérettségizett, és csodák-csodájára épp az orvosi egyetemre jelentkezett.Pedig Magdi nem is gondolt arra, hogy ő errefelé irányította volna az érdeklődését. Bár lehet önkéntelenül is befolyásolta, amikor az Egy sebész életét. c. könyvet a kezébe adta.Az asszony úgy érzete ez kárpótolja őt , amiért neki nem sikerült orvosnak menni. Márk is jól tanult , de őt a katonai pálya érdekelte, és már 14évesen másik városban élt , szinte teljesen önállóan.A két fiú szöges ellentéte volt egymásnak már akkor is.Amíg Ádám elsősorban a a saját boldogulásán dolgozott, addig Márk mindig a család érdekeit is szem előtt tartotta. Ez a későbbi élet útjukat is meghatározta.Márk már alig 21évesen megnősült, és semmiféle anyagi segítséget nem kért otthonról. Ádám a világ legtermészetesebb dolgának tartotta, hogy apja a föld alól is megszerezze számára a tanuláshoz szükséges pénzt. Pedig egyedül keresett, mivel Magdi , már nem tudott újra visszamenni dolgozni, akkor következett be az un. rendszerváltás, munkakörök szűntek meg , köztük , az övé is. Itt követte el talán élete második legnagyobb hibáját, amikor otthon maradt, hiszen Léna is kicsi volt, anyja meg náluk maradt lakni.Mivel a fiataloknak se volt hova menni,összeköltözött 3 generáció.Ezt akkor még nem lehetett tudni, micsoda konfliktusokat fog szülni. Magdi hamarosan kondérban főzött, és napi háromszor mosott, mégsem volt jó semmi.Valakinek mindig volt valami baja, ha az ifjú asszony rosszul volt a terhessége miatt, akkor anyja tett megjegyzéseket. Ha anyjának nem ízlett az ebéd ,azért is Magdi volt a felelős. Tomi már elveszítette addigra jól kereső állását, és egy sokkal megterhelőbb munkakörben dolgozott, ami felemésztette. Akkoriban derült ki a cukorbetegsége,a mit sértődött düh- vel vett csak tudomásul, sőt a feleségét hibáztatta, hogy otthon sincs nyugta az embernek. Nem is ment sokáig ez a dolog, a fiatalok albérletbe költöztek,a mikor megszületett az első unoka,ami fölöttébb fájt az újdonsült nagymamának. Szeretett volna minél többet babázni, anyja viszont örült, hogy nem kell a baba sírását hallgatni.