Aztán csak elteltek a nehéz hetek is, és újra együtt lehetett a kiscsalád.Tomi úgy érezte, hogy szerelme talán még erősebb lett, és a sok távollét után éjjel-nappal szerelmeskedni akart feleségével. Az asszony is felszabadult és boldog volt, teljesen elfeledkezett korábbi félemeiről, így aztán hamarosan újra teherbe esett jóval korábban, mint ahogy azt álmukban is gondolták volna.Kisfiúk Ádám még csak épp betöltötte a 3.ik hónapot. A nagyinál laktak és egy családi összejövetel során ki is derült , hogy újra gyereket vár, mindeki azt tanácsolta , hogy nem szabad még ilyen korán újra felválallni egy másik gyereket , el kell vetetni.Magdi azonban kislányára gondolt és úgy érezte sosem lenne erre képes, ha nem akarnak több gyereket inkább majd a biztonságosabb védelmet fogja választani, de önként lemondani egy gyerekről, arra képtelen lenne.Így történt , hogy első kisfiúk után alig egy év múlva újra kisfiuk született.Az asszony végtelenül boldog volt, alig hitt reményei váltak valóra, bár nagyon nehézek voltak az első hetek , hónapok.Éjszakai séták , hol az egyik, hol a másik gyerekkel, örökös készenléti állapotban teltek a hónapok, állandó volt a fáradság és a kialvatlanság mégis életük legszebb korszaka volt ez.Tomi egyre több időt töltött velük, mert számára is a család lett a legfontosabb.Mintha az édenkertben éltek volna.A gyerekek újra fedeztették fel velük a világot, és minden kis levélnek , virágnak új értelmet adott a felfedezés öröme.Két év volt a paradicsomban amikor is végre saját lakáshoz jutottak, aminek örültek is meg nem is.Hiszen , tudták iylen boldogok többet nem lesznek.A fiatalasszony mégis örült, hogy lesz saját konyhája, saját háztartása,a mit már önállóan fog vezetni.Szeretett itt a nagyinál , hiszen a kisfiúk nagyon szerették a dédit, aki mindig mesélt és énekelgetett nekik, nagyanyjuk helyett,is. Magdi anyja nem jött sűrűn látogatóba, mindig túl elfoglalt volt, de az igazság az volt, hogy nem nagyon szerettea kisgyerekeket. Isten tudja miért, de nem szívelte a kicsikkel való bíbelődést.A nagyobb gyerekkel már jobban elboldogult.Aztán sajnos a Magdi félelmei beigazolódtak, abérházi lakásban nem nagyon bírt a két eleven fiú gyerekkel. Állandó volt a verekedés, leesés, csonttörés , és egyéb balesetek. Amikor pedig úgy döntött visszamegy dolgozni a dolgok egyáltalán nem lettek könnyebbek. Tomi egyre többet túlórázott, amit persze ő nem tehetett meg , hiszen időre menni kellett mindig a fiúkért.Így aztán a férje egyre jobban érvényesült a munkájában, sorra kitüntetéseket és jutalmakat kapott, míg ő mindig csak a letolásokat a sok táppénz miatt, amit a gyerekek miatt volt kénytelen igénybe venni.Otthon is megváltozott mivel egyre sikeresebbnek és magabiztosabbak tartotta magát, a feleségével szemben is megváltozott. Végeláthatatlannak tűnt a taposómalom , amiben a nő vergődött, megfelelni a munkában és otthon is, teljesen felőrölte az erejét. Ha panaszkodott is néha férjének, ő elintézte azzal, hogy örülj milyen jól keresek, mindenetek megvan. Te meg csak eljársz dolgozni, de nem haladsz és nem si sokat hozol haza."Jó , ha uzsonnára elég, amit keresel"...........akkor még humorosnak is találta a nő, de azért mélyen meg is sértette vele, hiszen nem saját hibájából nem tudott érvényesülni. A gyerekekkel való gondok egyedül az ő nyakába szakadtak, a betegségek idején csak ő maradhatott otthon. Míg férje , kezdett másféle kikapcsolódások felé is nézni. Például elválallta a KISZ- titkárként , csupa önzetlenségből az OTP női footballcsapatának edzői feladait, ami elég fura volt.Nem azért, mintha nem bízott volna meg benne a felesége, de azért mégis. Aztán még a külföldi bevásárlókörutak is, ami persze , megint csak a család számára volt előnyös.............mondogatta a férje.Magdi így egyre többet volt egyedül és egyre többször tette fel magának a kérdést , jól van-e ez így.??Még a válás gondolata is eszébe jutott, amikor semmi figyelmet nem kapott már a Tomitól.De a komoly beszélgetésig sosem jutottak el, amire nagy szükség lett volna.